A magyar sarkalatos törvényhozás újdonságairól szervezett programsorozatot az MTA Jogtudományi Intézete. Ennek több eseményén is részt vettem (választási rendszer, médiaszabályozás), illetve előadást is tartottam a parlamenti szabályok átalakulásáról.
Az eseménysorozat kiváló érdeme, hogy egyrészt informatívan összefoglalta a számottevő reformokat-átalakításokat, másrészt pedig - különös élményszerűséget kínálva - hogy egy asztalhoz tudta ültetni a különbözőképpen gondolkodó hazai szakembereket. A hazai alkotmányjogász szakmában a közjogi joglakotáshoz való hozzáállás kisebb töréseket eredményezett, ám Jakab András, az Intézet igazgatója képes volt szóra, vitára bírni a mérvadó szakértőket. (Legélesebb vitára talána médiaszabályozás kapcsán került sor, ahogy Koltay András és Polyák Gábor ütközették érveiket.)
A záróeseményen Jakab András moderálásával Tordai Csaba, Sonnevend Pál, Tölgyessy Péter és Herbert Küpper fejtették ki véleményüket a sarkalatos általakulásról. Ez a kerekasztal inkább értékelő jellegű volt, semmint a szabályozá részleteit áttekintő informatív előzményei. A magyar alkotmányjogász szakma felelőssége, hogy a közjog dogmatikáját és az európai alkotmányos-jogállami standardokat idehaza képviselje a jogalkotás sokszor nehezen követhető hullámai közepette. A hozzászólók által megfogalmazott helyzetértékelés inkább borús volt, jóllehet ennek elemei már elhangzottak a rendezvénysorozat korábbi előadásain.
Elég érdekes volt Tölgyessy Péter arra vonatkozó gondolata, hogy a magyar út az trend lesz-e Európában, illetve hogy az "új" demokrácia hogyan konszolidálható (nehezen), a válság határozza-e meg a kétharmados törvényhozást. A választási rendszerre is utalt, és a választási rendszerre utalt Sonnevend Pál is. A legitimáció kérdését illetően kritikusan arra mutatott rá, hogy a sarkalatos törvényhozás már sem a parlamenti képviselők közötti, sem a társadalmi szélesebb egyetértésre nem alapozható.
A vitában átfogó vélemény volt, hogy a törvényhozás hatalmi funkciókat gyakorol, és ez veszélyeket rejt a jogi dogmatika és a demokrácia jogállami alapozása számára.
A jogászi hivatás aktuális gondolatát éreztem lebegni a levegőben: a jogrendszer átfogó reformja komoly kihívás elé állítja az (alkotmány- és más) jogászokat. A szakma felelősségét, társadalmi hivatását újra ki kell emelni. Ezért szükséges és hasznos a magyar jogalkotás nemzetközileg elismert értékek, standardok alapján való kritikus megközelítése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése