A győri Városházán köszöntöttük a résztvevőket, majd belvárosi sétán mutattuk be Győr történelmét, nevezetességeit, majd a Széchenyi István Egyetem modernizálódó campusát is. Kedden a brno-i Masaryk Egyetem (Dr. Michal Radvan) és a Széchenyi Egyetem kutatói (Dr. Horváthy Balázs, Dr. Lukács Eszter és jómagam) tartottak szakmai előadásokat, valamint az Európai Bizottság elnökének megválasztását modellezték a résztvevők.
A szerdai nap az ukrajnai eseményeket feldolgozó discussion panellel kezdődött; a különböző álláspontok ütköztetését a Moszkvai Államjogi Akadémia (Dr. Marina Lazareva) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Dr. Marján Attila) oktatóinak hozzászólásai tették még érdekesebbé. Ezt követően a krakkói Jagelló Egyetem professzora (Wawrzyniec Konarski) az etnicitás és a politika kapcsolatát mutatta be Közép-Kelet-Európában. A Winter Seminar kulturális dimenzióját egy pannonhalmi kirándulás, a hazai étel- és italkülönlegességekkel gazdagított közösségi est fémjelezte.
Csütörtökön a térség országai közötti kulturális együttműködés lehetőségeiről a krakkói Villa Decius vezetőjének (Dr. Danuta Glondys), majd az alkotmányosság két koncepciójáról Dr. Stumpf István alkotmánybíró előadása alapján beszélgettünk. Ezután az uniós költségvetés megtárgyalását szimulálták a résztvevők, 1 milliárd euró elosztását végezték el nemzeti projektek költségigényeinek kompromisszumos kielégítésével. Ebben forrára talált az Ukrajna modernizációját jelentő energetikai projekt ötlete is. A pénteki zárórendezvényen sor került az oklevelek átadására.
A diskurzus mint érték
A winter seminar résztvevőivel (diákokkal és előadókkal) az egész rendezvény "diskurzus"-jellegét igyekeztem éreztetni. Minden programelem, előadások és discussion panelek azt a célt szolgálták, hogy olyan közös témákat találjunk, amelyekről német és ukrán, lengyel és olasz résztvevők egyaránt véleményt tudnak formálni, és azok ütközése esetén vitába bocsátkozzanak. Nem érintve a tartalmi megegyezések lehetőségét (márpedig arra általában mód nyílt), önmagában a párbeszéd fantasztikus élményt jelentett. Nemcsak az angol nyelv, hanem az egyetemi környezet, a campuson kívüli diákélet helyszínei (kocsmák) egyaránt egy nagyon könnyedén átérezhető kommunikációs közeget képeztek. Beszéltek és beszéltek - és nagyon élvezték.
A politikai diskurzus elméleti és alkotmányossági kérdéseiről beszélni ebben a közegben különösen érdekes volt.
Előadásomról - "Freedom of Expression and Political Discourse"
Előadásomban a szólásszabadság demokratikus igazolásából kiindulva, annak legitimáció erejét és alktományos garanciáit vázoltam fel. Az politikai diskurzus főbb frontvonalait: média, parlament, választási kampány tekintettem át. Az alkotmányos garanciák másképpen jelennek meg az egyes területeken, de az állami szerepvállalás a politikai pluralizmus biztosítása érdekében mindenütt elvárható. Nemcsak a szólásszabadság korlátozásától való tartózkodás, hanem a pluralizmus "szervezése" is alkotmányos követelmény.
A vázolt elméleti kérdéseket három gyakorlati példán mutattam be.
1. A szólásszabadság korlátozása a politikai beszéd tartalma alapján. Az önkényuralmi rendszerek szimbólumainak használatát több közép-európai ország büntetni rendelte (Lettország, Csehország, Lengyelország, Moldova, Magyarország), ám ezen megoldások rendre alkotmányellenesnek minősültek: a szólásszabadság korlátozását általában nem alapozta meg a történelmi múlt, egyesek személyes érzékenysége - a közrend sérelme, az agitatív szimbólumhasználat hijján az ECHR is elmarasztalta Magyarországot (Vajnai v. Magyaro. ügy, 2008).
2. A fizetett politikai reklámok kérdése a választási kampányokban. A kampányidőszakban a kormány(pártok) természetes túlsúlya adott a hírműsorokban: ezt ellensúlyozza, hogy a választási törvények a kampányszabályozás keretében általában ingyenes műsoridőt biztosítanak a jelölteknek, valamint fizetett politikai hirdetések révén, gazdasági alapon teszik lehetővé a kormánypártok ellensúlyozásának lehetőségét az ellenzékiek számára. Érdekes kérdés, hogy ha ingyenesen lehet csak politikai reklámokat közzétenni, az viszont épp gazdaságilag szorítja ki a pártokat a kereskedelmi televíziókból (hiszen az ingyenreklám helyett fizetett reklámidőben érdekeltek). Ezzel kapcsolatban Bulgária és Magyarország kampányszabályozása kritizálható.
3. A képviselői szólásszabadság vs. parlamenti fegyelem. A magyar Országgyűlés több ellenzéki képviselője az ECHR-hez fordult, mivel a házelnök megbírásolta őket az ülésteremben való flash-mob jellegű akcióikért. Posztereket mutattak fel, megafonokat használtak. Az ECHR előtt fekvő ügyben hamarosan döntés születik, és a seminar résztvevői ezért különös érdeklődéssel vitatták meg ezt az esetet. Az érvek azon a ponton csaptak össze, hogy a demokratikus viták és szólásszabadság imperatívusza hogyan lenne korlátozható a parlamenti munka zavartalanságára és méltóságára tekintettel.
A Winter Seminar programjai, előadásom vitatémái, és az előadókkal-résztvevőkkel kialakított kapcsolataim jelentősen hozzájárultak a közép-kelet-európai demokratikus politikai diskurzus alkotmányos garanciáiról szóló kutatásom előrehaladásához.
Az egyetemi kurzus révén több hallgató közreműködése az ő elmélyülésüket is jelentette a témában, igyekszem nekik is átadni azt az életérzést, amelyet a közép-európai értelmiségi párbeszéd élménye adhat. Ez dolgozatokban, hallgatói esszékben is megjelenik, de örülök, ha a jövőben az ehhez hasonló programok aktív résztvevőivé válnak ők is. Ezt tekinteném a Winter Seminar kezdeményezőjeként és főkoordinátoraként a fő célomnak.
A szervezésben való közreműködésben hálásan köszönöm Kecskés Gábor, Karácsony Gergely, Knapp László, Gömbös Csilla, Keserű Barna Arnold, Erdős Csaba, Szalay Orsolya, Piszkei Zsuzsi és Csizmarik Eszter segítségét, az Egyetemi Kollégium, a Kar és a Doktori Iskola anyagi támogatását, a vendégek előadásait.
A Winter Seminar közössége elérhető a facebook-on: www.facebook.com/winsem2014
Az előadásom prezentációja elérhető itt: http://www.sze.hu/~smuk/Tansegedletek/DemokratikusDikurzusjogforrasok/winsem14_poldisc_SMUK.pptx
